| |
| számított ( valós) betűméret |
| a kétzónás méretekből levonjuk az egyzónás középzónás méret átlagát |
| szó |
| A szó a nyelv ( beszéd) meghatározott hangalakkal, nyelvtani formával és jelentéssel rendelkező legkisebb önálló egysége. A szó grafológiai értelemben ezeknek a nyelvi egységeknek betűkkel történő rögzített alakját jelenti. |
| szóalapvonal |
| A szó első és utolsó betűje alsó érintőpontjaival létrejött szakasz. |
| szöges kötésmód |
| az elemeket összekötő ív megtörik, helyette a szöget bezáró szakaszok jelennek meg. A mozgás megtorpan, majd megtörve más irányba folytatódik, így szög képződik. |
| szövegtömb |
| a megszólítás és aláírás nélkül vett beírt felület a papíron. |
| szintézis |
| összefoglalás, egységbe foglalás |
| szkript-írás |
| a duktor kötővonal nélkül írja egymás mellé a betűket. Ide tartoznak a nagybetűs és nyomtatott kisbetűs pl. műszaki jellegű írások. Speciális formája a "teleszkópos írás". |
| szűk árkád |
| a betű magassága nagyobb, mint a szélessége. Az indító és az érkezési pont közötti távolság kicsiny. |
| szűk füzér |
| a betű magassága nagyobb, mint a szélessége. A felfüggesztési pontok között kicsiny távolságot köt össze az ív. |
|
|
|
|
|
