New York-ban jó néhány iskolában már egyáltalán nem tanítják a gyerekeknek a kézírást. Oktatása eddig 8 éves kortól volt kötelező. Idén nyártól az Új Oktatási Törvény - bár nem tiltja -  de már nem is teszi kötelezővé a folyóírás tanítását. Kötelező viszont a tíz ujjas gépírás és az érintőképernyők gyors kezelésének elsajátítása. A rendelet hallatán sokan attól félnek, hogy gyermekeik a nevüket sem tudják majd aláírni. A kását azért nem eszik ilyen forrón, hiszen a nyomtatott betűkkel történő írás megtanítása kötelező marad. Mégis: a kézírás elhagyása komoly következményekkel járhat.

Dr. Scott Hamilton indiana-i pszichiáter szerint bőven elég a gyerekeket nevük leírására megtanítani. - Az idő, amit a folyóírás tanítására fordítanak, hasznosabban telne, ha inkább gépelni tanítanák a nebulókat, akik már a digitális világba születtek – mondja Hamilton. Az amerikai iskolák egy része időhiányra hivatkozva már most is csak gépelni tanítja a diákokat - mert az kötelező, mindkettőre pedig nincs idő. A vizsgákon a hallgatóknak időre kell tíz ujjal legépelniük egy három oldalas szöveget. Harmadik után a leckéket is gépelve kell leadni.

Budavári Zsuzsa okleveles grafológust, magyar tanárt a kézírás fontosságáról kérdeztük.

- Az agy egyik féltekéjében jön létre a hang képzete, a másikban pedig a jelé. A folyóírás komplex agyi tevékenység; ez a dinamikus agymunka a fejlődés minden szakaszában fontos. Az, hogy milyen könnyedén írunk, meghatározza olvasási-, szövegértési- és beszédkészségünket is.

A folyóírás oktatása fontos lépcső a tanulás folyamatában: fejlesztésével a személyiség is fejlődik. Azt se felejtsük el, hogy az íráskép alapján rendkívül pontos személyiségrajz készíthető, felismerhetőek a lelki komplexusok, problémák, sőt, sokszor bizonyos betegségek is.

Ha csak gépelni tanulunk meg, a hang és a kép megidézése közti híd összeomlik: automatikusan ütjük le a billentyűket, nem tudatosítjuk az írás folyamatát. A chat, az email szűkíti a szókincset, pedig a gazdag szókincs minden műveltség alapja. Kimondani, leírni, hogy „szeretlek”: nem helyettesíthető egy mosolygós fejecskével, smiley-val.  – mondja a szakértő. - Az, hogy az egyetem 4-5 éve alatt sokszor egyetlen kézzel írott munkát sem kell leadni, érthető, hiszen a gépelés nélkülözhetetlen a gyors munkához.  Vannak tagadhatatlan előnyei is: a diszgráfiások esetében olykor nincs megfelelés hang és jel között, de szövegszerkesztőt használva még olyan korban is gyógyulhatnak, amikor a fejlesztő pedagógusok már lemondtak róluk. A beépített helyesírás-ellenőrző felhívja a figyelmet a vétésekre, ha a felhasználó összekeveri a betűket, felcseréli a zöngés-zöngétlen párokat. Gépelni jó, és a mai világban elengedhetetlen, de gyerekkorban rendkívül fontos a folyóírás tanítása. Az individuális írás megszületése után (11-12 évtől) olykor, 18-20 éves kortól aztán bátran hagyatkozhatunk a gépre, ha muszáj.

A Wall Street Journal szerint a rendelettel véget ért a civilizáció, ahogy eddig ismertük. Hazánkban valószínűleg jó ideig nem kell tartanunk hasonló törvény bevezetésétől. Messze vagyunk attól, hogy minden hazai iskola gépteremmel legyen felszerelve – ez esetben talán szerencsére.

 

                                                                                                          Kovács-Cohner Róbert

                                                                                                                      Nők Lapja

                                                                                                              2011.augusztus