
Budavári Zsuzsa, 2008. 10. 30.
A felnőttek számára a színek használata
objektív. A paradicsom piros, a tenger kék (eltekintve persze a profi
művészektől). A gyerek számára az ábrázolás azonban nem ilyen
korlátozott. A válaszott színek sokat elárulnak a fiatal alkotó
érzelemvilágáról.
A rajzolás a gyermek számára maga az alkotás,
a kreativitás lehetősége. Ezzel fejezi ki legkönnyebben önmagát, ezzel
mondhatja ki azt, amit szóval nem tud, nem mer. A rajzokat ugyanis a
gyermek tudattalanja igazgatja, sugallja. Az ő képzetében minden
mindenné átalakulhat. Amikor rajzol, csak önmagára figyel. A rajzolás
pillanatában számára nincsenek a felnőttek számára olykor
elviselhetetlen törvények, nincsenek előítéletek, nem az objektív
ábrázolás szándéka vezeti. (Egy hétvégi kirándulás emlékeként készült
rajzon a falevelek pirosak, vagy narancsszínűek - s a felnőtt akkor
okos, ha ilyenkor nem jegyzi meg, hogy a falevelek színe zöld, ő ugyanis
már nem emlékezik arra, hogy fantáziánkban az öröm színe milyen is!)
A rajzokon használt színek azonban másról is beszélnek. Minél élénkebb színnel rajzol meg valamit, annál erősebb érzelem fűzi ahhoz, amit megrajzolt.
Fejlődésének korai szakaszában / 3-5 éves
korban/ pillanatnyi hangulata határozza meg színválasztását. Közömbösek
az arányok, irányok. Csak később, az 5 éves kort követően kezdi néhány
részletben a színnel is utánozni a valóságot. Ekkor rajzolja pirosra az
emberalak száját, kékre a szemét, barnára vagy feketére a haját. A
valóságnak megfelelő arányok, színek csak 7 éves kora körül jelennek
meg, csak ekkor jelenik az az igény, hogy utánozza a valóságot rajzán.
A rajzolás korai szakaszában a színezés
azonban nemcsak arról szól, milyen a gyermek pillanatnyi hangulata,
hanem arról is, milyen mértékben követi, fogadja el a szabályokat,
milyen mértékben alkalmazkodó. A rajzfüzetek nyomtatott almái, napocskái
vastag keretbe foglalva jelzik, hol a határ. Fegyelmet, önirányítást
követel a vonalnak mint határnak betartása . Ám az sem
mindegy, miként satírozza be az ábrát. Ha egy irányban húzza a
vonalakat, jól tud alkalmazkodni, érzelmeit is, magatartását is
fegyelmezi, szabályozza. Ám ha egy ábrán belül a színezés többféle
irányú, azaz ahogy tetszik neki, arra megy, arra vezeti a ceruzát, akkor
a feladatot is akkor hajtja majd végre, ha neki arra kedve van. A
szülők feladata ekkor az, hogy a gyermek számára tetsző motivációt
fogalmazzon meg, hiszen látható, az ő akarata is döntő. Ennek az
akaratnak erejét, súlyát a rajzolt vonalak nyomatéka is jelzi.
Ha azt tapasztaljuk, hogy a papír erőteljesen benyomódik a vonal
nyomán, már látjuk is magunk előtt, hogy gyermekünk miként közvetíti
felénk - olykor dühösen, de mindenképpen nagy energiával - akaratát.
| |
 |
|
 |
A színek szimbolikus értelmezése
Ha kézbe veszünk egy színes gyermekrajzot,
magunk is tapasztalhatjuk, hogy miként hat ránk színeivel. Milyen
vidám!- mosolyodunk el, vagy éppen: mitől ilyen szomorú?- kérdezzük.
Lényeges tehát, hogy mi felnőttek tegyük lehetővé, hogy a rajzeszközök
színes skálája a gyermek rendelkezésére álljon. A grafit és színes
ceruzák jó minőségűek legyenek, ha lehet, 24 színű legyen a zsírkréta
készlet, vastag és vékony filctollak, színes kréták is legyenek keze
ügyében. Érdemes festésre alkalmas eszközöket is beszerezni, mert több
árnyalat alkotására alkalmasak, kifejezőbbek, mint a ceruzák, filcek. A
vízfestékkel bánni nem túl egyszerű, de micsoda öröm, ha a kicsi gyermek
ujjacskájával először alkot! Az olajfestékek kevésbé maszatolódnak, de
szülői segítséget kíván az ecsetek tisztogatása.
Milyen üzenetet hordoznak a színek? Magunkon is lemérhetjük. Ne feledjük: minél gazdagabb a színskála, minél élénkebbek a színek, annál gazdagabb az érzelem , amelyet közvetít a rajz.

Az érzelmi melegség színe a narancs .
Egészséges energiateltség, vidámság, boldogság jele a rajzon. Ha túl
domináns ez a szín, kismértékű, egészséges agresszivitás jele is lehet.
A sárga a fény, az erős
tudatosság, a magabiztosság jele, egészséges apai hatás tükre. Ám nem
mindegy, hogy a napocska színe vörösbe hajló sárga, vagy éppen hideg
citromsárga.
Ha a lapon túl nagy felületet foglal el a fehér szín, túl sok a gyermektől idegen én-terület. Bizonytalanságra is utalhat. A fekete
a szomorúság, komorság színe, de ha a naranccsal, vörössel fordul elő
és a lapon ezek a domináns színek, agresszióra való hajlamot fejeznek
ki.
A kék a nyugalom, a
békesség, a szeretet, főként az édesanyához való gyengéd szeretet színe.
Ám ha erős indigókék árnyalatot kap, a családon való zsarnokoskodás
jele ( természetesen csak akkor, ha a lapon ez az uralkodó szín!).
A zöld összetett szín, az
anyához fűződő szelíd kék-szeretet és az apához kapcsolódó tudatosság
sárgája hozza létre - ha e kettőt keverjük, akkor kapjuk a kettejük
harmóniájára utaló, a gyermek belső, korának megfelelő érettségének
jelét. A zöld színt kedvelő gyermek segítőkész, másokra is figyelő,
környezetében is az egyenlőséget, igazságosságot, harmóniát tartja
fontosnak. A természet színe is a zöld, a barná val
együtt, mely a megbízhatóság jele. A gyökerek, a családhoz való
biztonságos kötöttség illetve ennek az érzelmi kötöttségnek a vágya
jelenik meg e színben.
A lila színt kedvelők
izgalmas egyéniségek, ám érzelmi támaszkeresésük is jellemző. Ha ez a
szín uralkodó, önzésre, hatalmaskodásra is utalhat. A rózsaszínt kedvelő gyermekre erős érzékenység, az érzelmi kiszolgáltatottságtól való félelem jellemző.
Budavári Zsuzsa
okleveles grafológus