A grafológia mélységeiről - Mérő László nyomán

Sokan vagyunk úgy, hogy grafológusként jár az agyunk, akkor is, ha más témájú irodalmat, szakkönyvet olvasunk. Mérő László: Új észjárások – A racionális gondolkodás ereje és korlátai című könyvét olvasva hasonlóképp tettem.

Mérő könyvében külön fejezeteteket szentel a tudományos gondolkozás jellegzetességeinek, működésének és a különböző tudományágak mélységeinek. Szenteljünk mi is három rövid bekezdést a „grafo-filozofálásnak”!

1. A holisztikus és redukcionalista szemlélet – és a grafológia

A XX. század tudományfilozófiai vitáiban- így a grafológia tudományfilozófiájának vitájában is - központi szerepet kapott a holizmus és redukcionizmus.

A holisztikus szemléletűek szerint az egész több, mint a részek összessége. Ugyanez  redukcionista szemszögből nézve: ez igaz, de a megértés útja mégis a részektől vezet az egész felé, előbb meg kell ismernünk az összetevő részeket, elveket és mozgató rugókat. A holisztikusok ezt nem ismerik el, szerintük vannak olyan magasabb szerveződési szintek, melyek nem érhetők el a részletekből kiindulva.

A nyugati tudományos gondolkodás a redukcionizmus mellett tör lándzsát, szemben a keleti gondolkodás holisztikus szemléletmódjával.

A nyugati gondolkodás szerint a tudományosság első kritériuma:

„A helyes véleményalkotás annak helyes indoklása nélkül egyenlő a nem tudással, de nem is azonos a tudatlansággal.” (Mérő)

„........azaz nem tekinthető tudományosnak, mert nem tudom megindokolni, de nem is tekinthető tudatlanságnak, mert eltalálja a valóságot.” (Mérő)

Azaz – most már gondolkodjunk grafológus „aggyal”- hiába „találom el a valóságot”, alkotok helyes képet a személyiségről, ha nem tudom helyes módon megindokolni, akkor nem tudományos grafológiát művelek. Persze a kliens számára ez így is hasznos lehet. Profiként azonban elengedhetetlen a helyes indoklás is, tudnom kell bizonyítani, indokolni, megvédeni mások által elfogadható módon is a véleményemet, nem utolsó sorban pedig ez feltétele annak, hogy a grafológiát szélesebb körben is elismerjék.

2. A formális logika és a transzlogika jellegzetességei és a grafológiában való megjelenése

A mai tudományos gondolkodás a racionális gondolkodási sémákra épül, melynek fontos építőeleme a formális logika (azaz a következtetés tudománya), mely a hétköznapi logikának elvontabb formája. A grafológus gondolkodásának is egyik jellegzetessége a jó formális logika.

Pedig amikor a dolgok ellentmondásosak, akkor a formális logika nem alkalmas eszköz a kezelésükre. Holott a hétköznapi élet, s benne az emberi személyiség hemzseg az ellentmondásoktól!

Ekkor kerül a kezdő grafológus nehéz helyzetbe.

Szerencsére a világ -így az ember megismerésének is- vannak más útjai, mint a formális logika.

Vannak úgynevezett heurisztikus felismerések például, mint Arkhimédészé - akitől az elnevezés is  származik – akihez hasonló nagy tudósok esetében működik az intuíció, vagy akár az álom is.

De legyünk óvatosak: csak kimagasló tudósok esetében működik az intuíció, akik túl vannak már a szakmájukban sok ezer gondolkodási séma ismeretén!

Transzlogikának nevezik azt a sajátos gondolkodási utat, aminek a lényege, hogy a „gondolkodó alany keresztüllát az ellentmondásoktól hemzsegő helyzeten, és nem akad meg, gyorsabban jut helyes következtetésre, mint a formális logika alkalmazásakor.”( Mérő)

Mi grafológusok is milyen gyakran vágyunk erre, hogy keresztül lássunk az ellentmondásoktól hemzsegő személyiségen, hogy ne akadjunk meg, hogy bárcsak a transzlogika segítene!

3. Kognitív sémák a grafológiában – egy tudományág mélységéről

Ebben a fejezetben a szerző a kognitív sémák mennyiségének és a tudományágak mélységének összefüggéseiről gondolkodik. Hm...

„ A más néven megismerési vagy gondolkodási sémák- önálló jelentéssel bíró gondolkodási egységek (gondolat komplexumok) bonyolult rendszerekbe szerveződnek, sokféle információt hordoznak.”( Mérő)

A séma kialakulásának pillanata a hirtelen megértés örömét nyújtja. „Aha élmény” például: „Ez egy tértípusú írás!” Azaz a sorok lejtenek, a betűtengely dől, a margók iránya jobbtendenciás, stb., húzza a szemünket minden egy irányba.

Az írás egyéni, típusba nem sorolható jellemzőivel ezek a modellek tovább szerveződnek.

Tanulságként és összehasonlítási alapként nézzük szintén Mérő László könyvéből: hány kognitív séma van egy-egy tudományág nagymesterének a fejében?

Sakk nagymester: 50-100 000 között

Legkiválóbb irodalmárok több 10 000

A kínai írás jelkészlete 80 000

A rovartan szakértői 50 000 rovarfajt ismernek

A kérdés alapvető: hány sémája lehet a grafológiának?

Minél több, annál mélyebb, kialakultabb a tudományág, s ekkor jelenhetnek meg a szakma nagymesterei. A grafológia, mint emberismereti tudomány a kognitív sémák és sémarendszerek egyelőre máig fel nem becsült számával dicsekedhet! Próbáljunk meg hozzávetőleges számítást végezni:

A legkisebb kognitív sémákból is, mint például az írás mérhető elemeinek méret-, alak-, irány-jellemzői, sok száz lehet.

Dr. Szidnai László Funkciócka rendszerében kollégáival kb.500 attribútumot tett közzé „Az írás szerkezeti egységeinek általános értelmezési lehetőségei ” című fejezetében. Az 500 attribútum korántsem teljes, még számos elem hiányzik a meglévő rendszerből, és csak a mérhető szerkezeti elemeket veszi számba. Ehhez vegyük a nem mérhető elemek (dinamikus és globális jegyek, intenzitásos) jellegzetességeit, s bizton állíthatjuk, hogy közel ezer önálló írásjellemző leírásával rendelkezünk. Ezek jelentik a grafológia alapsémáit, melyekkel tanulmányaink elején ismerkedünk.

Az alapsémák újabb és újabb kapcsolatokat alkotva (folyton módosuló jel-együttállások) kognitív sémarendszerekbe szerveződnek, majd kiegészülnek teljesen egyedi jellegzetességekkel. Különböző írásjellemzők együttes megjelenése más és más személyiségjellemzőket feltételez, melyhez még a típusba nem sorolható egyedi vonások halmaza is kapcsolódik.

A variációk minimum több tízezres lehetőséggel bírnak. Elegendő csupán belegondolnunk a különböző írásértelmező táblázatokba, a klages-i formanívó fokozatainak írásjellemzőitől kezdve a pophal-i vonalfeszültségek írásjegyeinek rendszerén keresztül a Funkciókocka-és Rezometria elméletekig kognitív sémarendszerekkel találkozunk.

Persze a kézírás végtelen variációt kell, hogy hordozzon, kérdés, hogy a grafológia művelői az évszázadok során mennyi kognitív sémát voltak képesek felfedezni és a mai grafológusok munkájuk során alkalmazni?

A grafológia tehát valószínűleg a legmélyebb tudományok közé sorolható, talán ezért is nehéz az elfogadtatása, mert bonyolultságánál fogva kevesen jutnak el valódi értékeihez.

4. A szakmai fejlődés fokozatai, nemcsak a grafológiában

A kulcs „ A szakértelem természete” című  fejezetben olvasható, melyben a nagymesterré válás folyamatát vázolja Mérő.

TÁBLÁZAT – az egyes szakmai szintek jellemzői

Nehéz ellenállni, hogy besoroljuk magunkat, igen. A legfontosabb tanulságok egyike, hogy a kezdő is intuitív és a nagymester is az, csakhogy az utóbbi fejében már ott van az a sok ezer kognitív séma a legalább 10 év szakmai gyakorlat és tehetség mellett.

S ahhoz, hogy elérjünk ide, addig gyűjtsük csak kitartóan kognitív sémáinkat melyek, ha hozzáértők vagyunk, egyre bonyolultabbak lesznek és képesek leszünk egyre integráltabban, holisztikusabban, majd mesteri szinten, intuitíven is gondolkodni az emberről. 

Demeter Lilla

grafológus, írásanalitikus szaktanácsadó

www.grafologia.hu