Színe és fonákja

Minden választásunk rávilágít a személyiségünkre, de vajon a színpreferenciáink valóban olyan nagy jelentőséggel bírnának? Sokan szkeptikusak afelől, hogy a színek összefüggésbe hozatók-e jellemvonásokkal. A témát a grafológiával foglalkozó könyvek alig említik, legfeljebb a tinta vagy a papír színe kerül említésre, ami aztán az elemzés szempontjából nem bír nagyobb jelentőséggel. Kételyek közt olvastunk olyan kijelentéseket, hogy  a piros: aktív és kalandvágyó, a kék: békés és passzív, a fekete: komoly, stb. Kíváncsivá tesz, hogy ezeket a tulajdonságok miért tulajdonítják bizonyos színeknek.Színe és fonákja

Mi a szín?

A szín egy különös jelenség, mivel változik. A fénycső megmásítja a ruha színét, ahogy sötétedik, a fényes színek szürkévé válnak, holdfényben minden fekete lesz. A tárgyak színe attól függ, mennyi és milyen fény világítja meg. Sir Isac Newton először mutatta meg, hogy a fehér fény az összes színt tartalmazza (kivéve a feketét, mivel ez technikailag az összes szín keveréke). Egy fénysugarat rávetített egy prizmára és így a szivárványt színeire bontotta. A szivárványt rávezetve egy másik prizmára visszakapta az eredeti fehér fénysugarat.

A színek hatása

A színek sokféle módon hatnak ránk. Van, amelyeket szeretünk és van, amelyeket nem.  Egy szürke nap nyomottá teszi hangulatunkat, egy narancsszínűre festett szobában nem tudunk ellazulni. A színek érzelmeket váltanak ki, megváltoztatják a kedélyállapotunkat, és ez ősidőktől fogva ismert volt. A harci arcfestések szolgáltak arra, hogy félelmet keltsenek vagy státuszt jelenítsenek meg. Színeket használtak vallási  és terápiás  célokra is. A színek az élőlényekre fizikailag is hatnak.  Ezt egy olyan kísérletben igazolták, amikor egereket különböző színű fényben tenyésztettek és neveltek fel. Kék fényben az utódok 70 %-a nőstény , míg rózsaszínű fényben a szaporulat 70 %-a hím lett. Természetes fényben az utódok fele-fele arányban lettek nőstények, illetve hímek.

Miért befolyásolnak minket a színek fizikailag és így érzelmileg is? Mivel a színek elektromágneses energiát sugároznak. Minden színnek megvan a saját frekvenciája és szervezetünk érzékenyen reagál az egyes hullámhosszak különböző energiaszintjére. Például a piros hullámok hosszúak és erőteljesek, így a szívet és a légzést stimulálják, a kék hullámok viszonylag rövidek és nyugtatják az idegrendszert.

Az elektromágneses energia

A levegő tele van láthatatlan elektromágneses hullámokkal – röntgensugarakkal, rádió és TV hullámokkal, mikrohullámokkal, ultraibolya és infravörös hullámokkal. Az általunk látható fényspektrum igen szűk. A különböző színeket technikailag az általuk kibocsátott hullámok frekvenciájával határozzuk meg.  Ezeket angström egységben mérjük, a skála a lila 4000 -5000 közti értékétől a vörös 6200-6700 egységéig terjed. Mi, emberi lények csak a színhullámokat látjuk, de más teremtmények, mint például a kígyók vagy a méhek az ultraibolya sugárzást is észlelik, amely a mi látható spektrumunk szélén helyezkedik el. (Épp így egyes állatok hallanak olyan hangokat és jeleket, amelyek a mi befogadó-készségünk felett van. ) Mi más hullámokat nem láthatunk, de mégis érzékenyek lehetünk rájuk és a károsak ellen védekezni is szükséges.

A színtudatosság

A természetes világ tele van színekkel – és ez hozzátartozik az emberi élethez; a napból áradó sárga fény és a narancsszín melege, a kék víz és a zöld fák. A színek iránti érzékenységünk generációk millióinak öröksége.  A vérünkben van és ösztönösen értjük az egyes színek speciális jellegét. Modern világunkban aligha vagyunk ennek tudatában, annyira adottnak tekintjük a színeket. Elárasztanak minket a festékek, az autók, a hirdetések, a tv színei, de modern időkig az ember csak a természetben látott színeket.

Színes kifejezések

Egyénileg az egyes színek minőségét illetően lehetnek érzéseink, de kétséges, hogy van-e valamilyen bizonyíték a kollektív, ösztönös értelmezésükre. A beszédet kísérő mozdulatok általánosan elfogadott gondolatokat, hiedelmeket tükrözhetnek, s ezek segíthetnek megérteni olyan szimbolikus fogalmakat,  amelyekre a grafológia is támaszkodik. Olyan kifejezések, mint „ereszkedő”, „magasra tör”, „nagyot gondol”, „lekicsinyel”, mind olyan kifejezés, amelyeket könnyen vonatkoztathatunk  vonal irányra vagy méretre, s néhány szó tömör kifejezésre képes. Valójában, ha a köznyelv színnel kapcsolatos kifejezéseit szemügyre vesszük, ez elvezethet annak jobb megértéséhez, hogy a különböző színek mit fejeznek ki mindannyiunk számára, a tudatalatti szintjén.

Például a vörös színről a vulkánra lehet – többek közt – asszociálni. A köznyelvben használatos az a kifejezés, hogy „mint bikának a vörös posztó”. A társított érzelem a düh. Az agresszív düh a kézírásban  a szögekben és az erős nyomatékban jelenik meg. Így kapcsolat jött létre a szín, a személyes jellemvonás és a kézírás mozdulata közt.

Gondosan figyelembe véve a köznyelv  olyan fordulatait és  tárgyakat, amelyek a színekkel kapcsolatosak, nyilvánvalóvá válnak a színek keltette ösztönös benyomások és az, hogyan lehet a színeket összhangba hozni emberi kvalitásokkal és jellemvonásokkal. Egyes esetekben a szín néha kedvezőbb megítélést sugall, néha viszont sokkal rosszabbat. Ez további érdekes megfontolást igényel. Vajon a szín egy maszkot jelent vagy a persona-t, amely mögé az író elrejti valós énjét? Vagy van ott valami, ami most bukkant a felszínre?  Jelezheti-e fejlődés irányát, vagy a vágyakozást és aspirációt fejez ki? Vagy a személyiség sötét oldalából jövő, elnyomott érzelmek kiszabadulását szolgálja? Az a szín, amelyet a legkevésbé kedvelünk, tudatosíthatja bennünk saját személyiségünk vagy magatartásunk be nem ismert vonását?

Néhány színről

Egy műhelymunka során sok, különböző színű tintával és különböző színű papírra írt írásminta került elemzésre. Első lépésként az írásmintákat fekete-fehér másolóval lemásolták, s ezt követően elemezték a szín-független duktumokat. Az így kapott grafológiai elemzések mutattak rá egy-egy színhez társítható közös személyiség jellemzőkre.

A piros

Alapszín, erőteljes, felgyorsítja a pulzust, felszabadítja az adrenalint, megemeli a vérnyomást. A szavainkban is gyakran előfordul, pl. vöröset lát, piros betűs ünnep, piros riasztás, piros lap, stb. A piros színről energiára és erős érzelmekre asszociálunk, mint szenvedély, düh, szerelem, gyűlölet. A pirosat kedvelő emberek élénkek, energikusak, bátrak, szenvedélyesek és szeretik a rájuk irányuló figyelmet.  Határozott személyiséggel és akaraterővel rendelkeznek. Gyakran ellentmondást nem tűrő vezetők, nagy lendülettel és kezdeményezőképességgel, akik nem riadnak meg a tényekkel való szembesüléstől sem.

Milyen lehet az írásuk?

Kedvező esetben: határozott nyomás, szögek, nagy A és F zóna, ritmusos, inkább kötött, jobb dőlés, jobb tendencia, emelkedő sorok, erős t áthúzás, szűk jobb margó, kampók, stb.

Kedvezőtlen esetben: erős nyomaték, szűk térkitöltés, szabálytalan, háromszögek, feszes soralapvonal, előre dőlt betűk, lefelé menő t-áthúzás, stb.

A sárga

Alapszín. Ragyogó szín, a napsütés színe, amely élteti az idegrendszert, stimulálja a testet-lelket. Élénk és vidám, támogatja a tiszta gondolkodás, de lehet zavaró és felkavaró is. Szimbolikus jelentése szerteágazó, jelenthet fösvénységet, irigységet, eretnekséget (Júdás színe), stb. Társíthatjuk hozzá a világosságot, a fényt, a csillogást, a tisztaságot, de az éleseszűséget és a félelmet is. A sárgát kedvelő emberek inkább optimisták, élénkek, elővigyázatosak és szellemesek, de lehetnek kritikusak, nyughatatlanok, felületesek és bomlasztóak is.

Milyen lehet az írásuk?

Kedvező esetben: nagy AZ, gyors írás, lendületes ritmus, emelkedő sorok, sovány írás, egyszerűsített, nincs kezdővonal, ötletes kapcsolások, közepes vagy gyenge nyomás, jobb tendenciás, normál szóköz.

Kedvezőtlen esetben: aritmiás, szabálytalan, szöges vagy fonalas, balra dőlt, bal tendenciás, kötetlen, szűk vagy nagy szótávolság, elrántások, szűk vagy nagy oválok.

A zöld

Nem alapszín, a kék és a sárga keveréke. A zöld szín megnyugtatja a vérkeringést, a légzést, enyhíti a stresszt és ellazítja a testet. Sok kifejezésben találkozhatunk vele: zöld ágra vergődik, zöldfülű, zöldeket beszél, zöld jelzés, zöld utat ad, stb. A zöld szín a kikapcsolódáshoz, az újjászületéshez, a változáshoz, de az irigységhez és az elégedetlenséghez is társítható. Akik zöld színnel írnak, széles látókörűek, gondoskodók, közlékenyek, de lehetnek nyughatatlanok és kimerültek is. Sőt, néha gyerekesek, irigyek és féltékenységre utaló vonásokkal is rendelkezhetnek.

Milyen lehet az írásuk?

Kedvező esetben: ritmusos, közepes nyomás/sebesség, közepes vagy nagy méret, mázolt, nagy AZ vagy arányos zónák, hullámos alapvonal, egyenes vagy jobb dőlés, közepesen kötött,  szöges girlandos vagy elég szabályos.

Kedvezőtlen esetben: aritmiás, szabálytalan, nagy vagy változó nyomaték, bal tendenciás, kis kezdő hurkok, nagy oválok, kampók vagy elrántások, kezdő vonalak, árkád vagy fonalas írás, cseréptört vagy lefelé menő sorok, lassú írás, kör alakú ékezetek.

A kék

A kék alapszín. A kék sugárzás rövid és csillapuló. Csökkenti a vérnyomást, lassítja a légzést és a szívet. Nyugtató hatású és hűvös, de felemelő. Szellemi békét teremt és relaxációt nyújt.

A kék színnel kifejezésekben is találkozhatunk; kékre fagyott, kékvérű, a boldogság kék madara, stb. Olyan tulajdonságokra asszociálunk róla, mint nyugalom, bizalom, önfegyelem, hűség, spiritualitás.

A kék színt kedvelők békeszeretők, megbízhatóak és segítőkészek. Figyelmesek és érzékenyek, az érzéseiket kontroll alatt tartják, túlságosan is felelősség vállalók és depresszióra  hajlamosak.

Milyen lehet az írásuk?

Kedvező esetben: egyenes vagy jobb dőlés, egyenes sorok , ritmusos, eléggé szabályos, normál méretek és nyomás, kiegyenlített zónák, árkádok vagy girlandok, arányos térkezelés, olvasható írás, eléggé kötött, egyenes bal margó, az aláírás a szöveggel egyező.

Kedvezőtlen esetben: szögek, vagy norma szerinti írás, merev szabályosság,  kötött, mesterkélt ritmus, baltendenciás, szűk bal margó, lefelé menő vagy cseréptört sorok, támasztott füzérek, átírások.

Gacsályi Krisztina grafológus fordítása

A Graphologist 2017/1. számában Ruth Rostron: Showing our Colours c. tanulmánya alapján készített, rövidített összefoglaló