A grafológia a személyiség megismerésének egyik módszere, mely a pszichológia alkalmazott területéhez tartozik és igazodik. Nem kapcsolódik más ezoterikus szemléletú módszerekhez.
Személyiségvizsgáló eljárás
A kézíráselemzés az egyik legtárgyilagosabb és legdiszkrétebb személyiségvizsgáló eljárás! A kézírásunk egyéni módon jellemez bennünket. Ahogyan nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma kézírású sem. Jellemünk, teljes személyiségünk tükrözÅ‘dik kézírásunkban.
A kézírás neurológiai szempontból az agyműködés lenyomata, míg karakterológiai szempontból a személyiség pszichés működésének megnyilvánulása. Ezek jellemzÅ‘it és összefüggéseit kutatja a grafológia és vizsgálja a grafológus.
Meddig írunk kézzel?
Gyakori kérdés, hogy ma, amikor alig írunk kézzel, a billentyűzetet használjuk munkánk során, van-e még létjogosultsága a kézírásnak?
A kézírás az emberiség kulturális örökségének része, olyan kincs, mely nem veszíti el létjogosultságát, legfeljebb ma ritkábban alkalmazzuk. Amennyiben rutinszintű használata kialakult, úgy ez a képességünk sem vész el és megformálása mindig jellemez bennünket! A számítógépek nyújtotta technikai lehetÅ‘ségek pedig a grafológus munkáját is segítik és eddig nem tapasztalt pontosság és mélység jellemzi a grafológusok munkáját.
Tudománytörténete több száz éves
A grafológia története szinte egyidÅ‘s a kézírással. Az elsÅ‘ írásos megfigyelések az ókorba nyúlnak vissza. Tudománytörténete filózófusok, tudósok, művészek történe is.
Egységes elméleti rendszert elÅ‘ször a "Grafológia atyja", a francia Jean Hippolyte Michon szerzetes alkotott, Å‘ indította el az elsÅ‘ grafológiai újságot is 1872-ben. Létrehozta az elsÅ‘ nemzeti grafológiai társaságot, a Francia Grafológiai Társaságot.
A Német Grafológiai Társaság 1897-ben alakult, a kiváló grafológus és filozófus, Ludwig Klages vezetésével.
MérföldkÅ‘ volt a grafológiában Max Pulver orvos, pszichológus munkássága is, aki Jung hatására alkotta meg és tette közzé 1928-ban a térszimbolika elméletét.
A svájci neurobiológus, orvos Rudolf Pophal az agyműködéssel kapcsolatban vizsgálta a kézírást, felhívta a figyelmet az agyi irányításra, s vallotta, hogy nem a kezünkkel, hanem az agyunkkal írunk.
A magyar grafológiáról röviden
A magyar grafológia története a reformkorig nyúlik vissza, de elsÅ‘ igazán jeles képviselÅ‘je Románné Goldzieher Klára volt, aki 1926-ban a Nyugat c. folyóiratban publikált elÅ‘ször, a háború után New Yorkban grafológiát oktatott egyetemen.
1930-ban alakította meg más neves grafológusok, dr. Balázs DezsÅ‘ ügyvéd és dr. Hajnal Richárd idegorvos társaságában a Magyar Írástudományi Társaságot.
A két világháború között virágzó magyar grafológiai élet számos kiváló grafológust tartott nyilván: Bíró József, Bendetz Móric, Soltész István, stb.
A II. világháború után akárcsak a pszichológiát, a grafológiát is tiltották, mégis akadt neves grafológus, mások mellett Csötörtök Csaba, aki életben tartotta, és tovább fejlesztette mindazt a tapasztalatot, ami fölhalmozódott.
1987-ben újra megalakult a Magyar Írástanulmányi Társaság.A rendszerváltás után megélénkülÅ‘ grafológiai szakma számos jelentÅ‘s képviselÅ‘jének és a körülöttük kialakult iskoláknak legfÅ‘bb célkitűzése volt, hogy a grafológia államilag elismert szakmává váljon. Ez az álom megvalósult, hiszen az emelt szintű grafológus végzettség az elÅ‘zÅ‘ évtizedekben már szerepelt az Országos Képzési Jegyzékben. Sajnos 2013. szeptember 1-tÅ‘l az OKJ újraszervezése következtében a grafológia nem szerepel az államilag elismert szakmák között. A grafológus szakma arra törekszik, hogy az elÅ‘zÅ‘leg már meglévÅ‘ hivatalos státuszt visszaszerezze a grafológiának.
A képzésünk a tudományterület fejlÅ‘désével együtt halad és naprakészen követi az igényeket és az elért eredményeket.
Szakmai etika és a személyiség védelme
Fontos tudni, hogy grafológiai elemzés csak kézírás készítÅ‘jének írásos beleegyezésével végezhetÅ‘. A grafológus szakmát a személyiségi jogok maximális tiszteleletben tartása jellemzi. A grafológus olyan szakember, aki minimum két éves szakmai tanulmányok után szakértÅ‘ vizsgabizottság elÅ‘tt vizsgát tett szakember. Munkájukat a Magyar Írástanulmányi Társaság Etikai Kódexe szabályozza
.